A műanyagok fajtái gazdag változatosságot mutatnak és rendkívül sokoldalú tulajdonságokkal rendelkeznek. A különböző típusok – legyen szó a rugalmas polipropilénről, a strapabíró poliamidról vagy a hőre keményedő műanyagokról – mind sajátos előnyöket kínálnak. Ezen összetevők története az 1800-as évek végére nyúlik vissza, amikor az emberiség először próbált mesterséges úton előállítani természetes komponenseket helyettesítő anyagokat.
Az első áttörést a celluloid hozta, majd a 20. század elején megjelentek a teljesen szintetikus polimerek. Az igazi robbanást azonban a II. Világháború utáni ipari fejlődés indította el. Ekkor ugyanis a különböző műanyagok fajtái olcsón, gyorsan és sokoldalúan lettek előállíthatóak, ez pedig forradalmasította az ipart, az egészségügyet, az építészetet, a közlekedést és a mindennapi életet.
Ma már szinte nincs olyan területe az életünknek, ahol ne találkoznánk polipropilén, poliamid anyaggal és hasonló típusokkal. Ezek ott vannak csomagolóanyagként, autóalkatrészként, bútorokban, ruházatban, sőt, orvosi eszközökben is.
A műanyagok fajtái és fő típusai
A műanyagokat 2 nagy csoportba soroljuk: hőre lágyuló (termoplasztikus) és hőre keményedő (duroplasztikus) műanyagok.
Hőre lágyuló műanyagok
Ezek melegítés hatására megpuhulnak, megolvadnak, majd lehűlés után újra megszilárdulnak. Ez a tulajdonságuk lehetővé teszi az újrahasznosítást és az egyszerűbb feldolgozást. Tipikus hőre lágyuló műanyagok fajtái:
- Polietilén (PE)
- Polipropilén (PP)
- Polivinil-klorid (PVC)
- Polisztirol (PS)
- Polikarbonát (PC)
Hőre keményedő műanyagok
Ezek egyszeri hevítés és formázás után véglegesen megszilárdulnak, nem olvadnak vissza. Hő hatására nem deformálódnak, hanem elbomlanak. Tipikus példák:
- Epoxigyanta
- Fenol-formaldehid gyanta (bakelit)
- Poliészter gyanta
- Melamin gyanta
A polipropilén tulajdonságai (PP) sokoldalú műanyag
A polipropilén az egyik legszélesebb körben használt hőre lágyuló műanyag, amit az 1950-es években fejlesztettek ki. Azóta elterjedt az ipar szinte minden szegmensében.
A polipropilén tulajdonságai a következők:
- Kiváló vegyi ellenállóság: nem reagál savakkal, lúgokkal, sókkal.
- Magas olvadáspont: körülbelül 160–170 °C, így jól bírja a hőt.
- Könnyű és szívós: ütésálló, de mégis rugalmas.
- Nedvességálló: víztaszító, nem szívja fel a nedvességet.
- Jó elektromos szigetelő: emiatt elektronikai alkalmazásokban is előszeretettel használják.
A polipropilén előnyei:
- Könnyen formázható, újrahasznosítható.
- Alacsony költséggel előállítható.
- Biokompatibilis, ezért orvosi eszközökhöz is megfelelő.
- Ellenáll a fáradással szemben: hosszú ideig megtartja a rugalmasságát.
Felhasználása:
- A polipropilén tulajdonságai révén kiváló élelmiszer-csomagolások (pl. joghurtos pohár), autóipari alkatrészek, textilipari szálak, háztartási és orvosi eszközök, injekciós fecskendők készülnek belőle.
A poliamid anyag tulajdonságai (PA): az ipari igásló
A poliamid, közismertebb nevén nejlon, a legfontosabb műszaki műanyagok közé tartozik. Az első teljesen szintetikus szálasanyagként (Nylon 6,6) 1935-ben jelent meg a piacon.
A poliamid anyag tulajdonságai közé olyanok sorolhatóak, mint:
- Nagyon nagy szilárdság: jól bírja a mechanikai igénybevételt.
- Kopásálló: mozgó alkatrészeknél ideális választás.
- Hőálló: 180 C fokig stabil, bizonyos típusai még magasabb hőmérsékletet is elviselnek.
- Jó csúszási tulajdonságok: csapágyakban, fogaskerekekben kiváló.
- Nedvszívó képesség: ez hátrány is lehet, ha a méretstabilitás fontos.
A poliamid anyag felhasználása:
- Gépipari alkatrészek (fogaskerekek, csapágyak)
- Autóipari komponensek
- Elektromos burkolatok
- Műszálas textilek, harisnyanadrágok
- Sportszerek (pl. horgászzsinór, ejtőernyő)
Látható tehát, hogy a poliamid anyag tulajdonságai igen szélesek, akárcsak a felhasználási területük, így érthető, hogy ezen komponens nélkül is nehéz lenne elképzelnünk a modern gazdaságot és életet.
Hőre keményedő műanyagok: amikor a tartósság az első
A hőre keményedő műanyagokat egyszer lehet formázni, mert utána már nem olvadnak meg, nem deformálhatóak, viszont kiemelkedő a hőállóságuk, szilárdságuk és vegyszerállóságuk.
Legismertebb típusok:
- Epoxigyanta (EP): jellemzői az erős tapadás, kiváló vegyi ellenállóság.
Az elektronikai, ragasztó- és bevonatipar kedvelt anyaga.
- Bakelit (fenol-formaldehid gyanta): az első hőre keményedő műanyagok egyike. Kiváló elektromos szigetelő, ellenáll a hőnek és a vegyszereknek.
Használható elektromos kapcsolók, fogantyúk készítésére.
- Melamin gyanta: hő- és karcálló jellemzőkkel bír. Dekoratív laminált lapokban, edényekben található meg.
- Poliészter gyanta: kompozit anyagok (üvegszálas műanyag) alapanyaga. A hajógyártásban, medencékben, autókarosszériában van jelen.
Legyen szó a hőre keményedő műanyagokról vagy a lágyuló társaikról, ahogy a jövőre tekintünk, egyre nagyobb szerepet kapnak majd a környezetbarát, újrahasznosítható típusok. Használjuk ezeket okosan és élvezzük az előnyeiket!
